„Ne légy tovább vízivó, hanem élj egy kevés borral, gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintetből. (I. Tim. 5:23.)

A fent említett sorokban Pál apostol személyes tanácsait olvashatjuk, amelyeket szeretett fiának, Timóteusnak írt. Timóteus nagyon erőteljes szolgáló volt, de félénkebb alkat, mint Pál, és sokat betegeskedett. Lehet, hogy pont a szorongásai miatt gyengélkedett a hasa.

Sokszor elgondolkodtam már ezen a tanácson, mert az apostol életét ismerve túlságosan is gyakorlatinak, nem túl „szelleminek” tűnik ez az ötlet.

Ilyen tanácsokat inkább el lehetne róla képzelni: - Imádkozzál többet, a böjt biztos megoldja a problémádat. Vagy: - Küldök neked egy kendőt, én imádkoztam felette, tedd a hasadra. Efézusban is így gyógyultak meg a betegek. Pál mégis ilyen tanácsot ad: igyál egy kevés bort, jót tesz a hasadnak.

Mai nyelvre lefordítva így hangozhatnak szellemi atyától bölcs tanácsok:

- ha túl sok szellemi terhet viseltél mostanában, jól teszed, ha sportolsz valamit, meglátod felfrissít, erősebbé tesz.

- ha keveset alszol, és a fáradtságtól kevésbé tudsz koncentrálni, és rendszeresen ingerült vagy, nem az ima a legjobb megoldás, hanem figyelj oda a testedre, pihenj elegendőt.

- ha sokat köhögsz, igyál lándzsás - útifüvet, sokat fog segíteni.

Mivel Lukács doktor Pál munkatársa volt, az apostol sokat tanulhatott tőle, nagyon ügyesen alkalmazta munkatársa tapasztalatát, ajándékát a saját szolgálatában. Timóteus remélhetően hallgatott Pál szavaira, és ez nagy segítséget jelentett neki, bár ennek érdekében változtatni kellett gondolkodásmódján, fel kellet adni korábbi elveit, és új szokásokat felvenni.

Legyünk mi is józanok, kreatívak, gyakorlatiasak, és találjuk el, hogy az éppen aktuális helyzetünkben mi a legjobb, legpraktikusabb számunkra. Lehet, hogy bizonyos dolgok szokatlanok nekünk, lehet, hogy változtatnunk kell sok mindenen, de a saját érdekünkben változtassunk ott, ahol arra van szükség, a problémáinkat a megfelelő módon kezeljük. Szellemi problémát szellemi módon, fizikális problémát fizikális módon.

Ahogy Timóteusnak, úgy mindegyikőnknek megvan a saját gyengeségünk, akármilyen jellegű legyen is az.

Legyünk tekintettel a saját „gyengélkedéseinkre”, és kérjünk bölcs tanácsot Isten Szellemétől, vagy egy tapasztalt embertől, és tanuljuk meg a kezelés leghatékonyabb módját.

És a Szent Szellem adjon győzelmet minden problémánk felett, és tanítson meg minket, hogyan éljünk hatékony, praktikus, minden gyengeséget leküzdő változatos életet!